English |  Magyar  

Kataszteri térképekKataszteri térképek
Kataszteri térképek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban



A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban található kataszteri térképek az alábbi fondokban vannak elhelyezve:

  • VI. 101/c. A Miskolci Pénzügyigazgatóság iratai 1851-1950. Kataszteri birtokvázlatok 1851-1942. (Alsózsolcai Fióklevéltár);
  • XV. 6/d. Borsod vármegye levéltárában kezelt községi kataszteri térképmásolatok levéltári gyűjteménye 1867-1958. (Miskolci Központ);
  • XV. 6/g. Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek (Abaújalpár-Zubogy) alaptérképei, külterületi szelvényei 1961-1989. (Miskolci Központ);
  • VI. 102/b. A Sátoraljaújhelyi Pénzügyigazgatóság iratai 1851-1950. Kataszteri iratok és birtokvázlatok 1851-1950. (Sátoraljaújhelyi Fióklevéltár).

Történetük a 19. századra nyúlik vissza. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverése után a neoabszolutizmus időszakában, 1853-ban kezdik el Magyarországon az országos kataszteri felmérést és térképezést, amelynek célja az volt, hogy a bécsi udvar számára a várható adóbevételekről pontos adatok álljanak rendelkezésre. A kataszteri térképezési munkákat 1867-ig Bécsből, 1867 után a magyar Pénzügyminisztériumból irányították.
A munka első fázisában, 1853-1854-ben német nyelvű térképvázlatok (ún. „Croquis”-k) készültek a településekről. Ezek dűlőnként tüntették fel határuk művelési ágak szerinti területét. A sárga szín a szántót, a zöld a rétet, a sötétszürke az erdőt jelölte, a sárgásfehér az utakat, a fehér vagy halványpiros a belterületet, a rózsaszínű a gyümölcsöst jelölte. A vázlatokhoz áttekintés készült, ahol felsorolták a dűlők nevét, a művelési ágat és a terület betűjelét, amely a térképvázlaton való tájékozódást segítette. Ezen kívül megadták még a művelt és a művelésen kívüli területet holdban és ölben.

A kataszteri térképezés második fázisában 1856-tól indult meg a részletes felmérés. Minden térképhez egy-egy birtokrészletezési előrajz, azaz áttekintő vázlat tartozik, amely feltünteti a térkép szelvényeit, valamint azt, hogy e szelvények mely dűlőket jelentik. Ezen található, hogy az egyes térképszelvények milyen számmal és betűvel vannak jelölve. A dűlők betűjele A-val kezdődik, amely általában a települést jelöli. A térképvázlaton birtokrészleti kimutatás is található, amely az egyes, betűvel jelölt határrészek neveit tartalmazza, továbbá azt, hogy az egyes dűlőkben hány birtokrészlet található és mekkora a dűlők összterülete.
Mind az előrajz, mind a kataszteri térkép csak az adott települést ábrázolja, de feltünteti a határos települések nevét is.
A vázlatokat követi a kataszteri térképszelvények sorozata. A szelvény fejlécén olvasható a jelzete, amely alapján beazonosítható, továbbá a település neve, közigazgatási és adóigazgatási beosztása, valamint a térkép készítőinek a neve.

Az 1860-as évektől az 1880-as évekig készült térképszelvények színesek. Az egyes szelvényeken megtalálhatjuk a földbirtokosok nevét, lakhelyét, a földterület helyrajzi számát, az utakat, a patakokat és folyókat folyásirány jelöléssel, valamint az egyes épületeket. A művelési ágakat különböző színekkel és jelekkel ábrázolják. A belterület fehér, a szántóföld világosbarna, a szőlő rózsaszín, a rétek, legelők világoszöld, a vízborította területek zöldeskék, az utak barna, a belső kertek zöld, a cserjések sötétzöld, az erdők, legelőerdők szürke színnel vannak jelölve.
A későbbi kataszteri térképek a 20. század elejétől kezdődően már fekete-fehérek. Méretarányuk kezdetben 1:2880, később 1:2000, majd 1:1000, külterületeken 1:4000 lett. Ilyen külterületi szelvények találhatóak meg a XV. 6/g. törzsszámú állagban, amelynek térképszelvényei az egységes országos vetületi rendszerben készültek, a felméréseket fotogrammetriai eljárással végezték. E 20. század második felében készült kataszteri térképeknél a térképlapok elhelyezését tágabb környezetükben, a szelvények alsó szélén található, két kis áttekintő szelvény segíti. A térképek feltüntetik az egyes dűlőket, árkokat, patakvölgyeket, utakat, a közforgalmú utakat számmal is jelölik. Külön feltüntetik a zártkerteket, tsz. majorokat.

Levéltárunkban többségében a történeti Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont és Zemplén vármegyék mai országhatárainkon belüli településeiről maradtak fenn az 1853-1854 után készült térképvázlatok („Croquis”-k), valamint az 1860-as évek közepétől kezdődően a részletes, magyar nyelvű kataszteri térképek, azonban néhány határon túli felvidéki település kataszteri térképvázlata és kataszteri térképe is kutatható nálunk.
Forrásértékük a kéziratos térképekéhez hasonlóan jelentős, bár attól némileg eltérő, hiszen adókivetési célból készültek, így kizárólag egy-egy település határát ábrázolja. A belőlük megismerhető természetföldrajzi, azon belül is vízföldrajzi, éghajlattani, növény- és állatföldrajzi, továbbá társadalom-földrajzi, azon belül is település-, gazdaság- és politikai földrajzi, továbbá nyelvtörténeti, névtani adatok hasonlóak ahhoz, amelyeket a kéziratos térképeknél megemlítünk, így itt ezeket nem részletezzük.

Felhasznált források:

  • VI. 102/b. A Sátoraljaújhelyi Pénzügyigazgatóság iratai 1851-1950. Kataszteri iratok és birtokvázlatok 1851-1950. (Sátoraljaújhelyi Fióklevéltár).
  • Füzérradvány kataszteri térképvázlata 1854.
  • Mezőzombor kataszteri térképe 1867.
  • Tarcal kataszteri térképe 1867.

Irodalom:

  • A térképkészítés története. 12. Kataszteri felmérés és térképezés. In: - link -
  • Gábor Imre-Horváth Árpád: A haditérképek históriája. Budapest, 1979. 167. p.
  • Stegena Lajos: Korok és térképek. Budapest, 1984. 122-124. pp.


A honlapon található valamennyi tartalomhoz kapcsolódó szerzői és egyéb szellemi tulajdonjogok a B.-A.-Z. Megyei Levéltár tulajdonát képezik. Tilos a honlapon hozzáférhető tartalom más műben történő felhasználása, valamint bármely, nyilvános vagy kereskedelmi közreadása.