English |  Magyar  

195 éve született Gábor Áron
 Admin  2009.11.27
195 éve született Gábor Áron



A 195 éve (1814. november 27-én) született Gábor Áron, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntője és tüzértisztje Gyulafehérváron szerzett tüzérségi ismereteket, Budapesten és Bécsben katonai műszaki előadásokat hallgatott. Közben az asztalosmesterséget is kitanulta, bútorokat készített és még egy szárazmalmot is. Az ágyúöntés lehetőségét már az 1848. október 6-án tartott Székely Nemzeti Gyűlésen felvetette, az ellenállás mellett döntő gyűlés azonban nem vette komolyan a javaslatot. Az ötlet Sepsiszentgyörgyön került újra elő, amikor 1848. november 11-12-én népgyűlést tartottak. A reménytelen helyzet miatt már a Puchner császári tábornok által követelt teljes megadásról beszéltek, amikor Gábor Áron, egyszerű zekeposztóba öltözött székely férfi, szólásra emelkedett, és elhangzottak legendás szavai:

"Uraim! Hallom, hogy a főtiszt urak azt mondják, meg kell hajolnunk az ellenség előtt, mivel nincs muníció, nincs ágyú. Uraim, ha csak ez a baj, úgy én mondom, hogy két hét alatt lesz ágyú, lesz muníció, amennyi kell. Semmi mást nem kérek, mint felhatalmazást arra, hogy a fülei hámorhoz utazhassak, ott dolgozhassak és dolgoztathassak, s ha mához két hétre Sepsiszentgyörgy piacán hat ágyú nem lesz felállítva, és ha azokkal a próbalövésnél célt nem találok, magam állok tíz lépésnyire az ágyú elejébe céltáblának."



Első ágyúit Bodvajon öntötte jóminőségű, helyben bányászott vasból. (Ezeket a nép varasbékának nevezte el, mert az idő rövidsége miatt csiszolatlanok voltak, szemben a később öntött rézágyúkkal.) Mivel megfelelő eszközök nem álltak rendelkezésére, az ágyúk készítésére sajátos eljárást alkalmazott. Először fából kifaragták és simára esztergálták a mintát. Ezután ezt kettévágták és agyagba nyomták. Az agyag megszáradása után a két részt összeillesztették és vaskapcsokkal rögzítették úgy, hogy egy agyaggal bevont farudat helyeztek a cső hossztengelyébe. Végül az üreget kiöntötték. A szükségmegoldás eredményes volt. Az ágyúk elkészültek. November 27-én ott álltak Sepsiszentgyörgy piacán. Az ágyúöntő személyesen állt a löveg mögé és első próbalövése célba talált. Az ezermester bebizonyította a katonai parancsnokoknak, akik kételkedtek a sikerben, hogy tud jól működő ágyukat önteni. A lelkesedés óriási volt. A háromszékiek elindulhattak harcba az első ágyúval aminek a neve Jókai Mór cikke szerint Jancsi volt. Gábor Áron fellépése csodás változást idézett elő a székelyek hangulatában, önbizalmuk visszatért és már harcolni akartak mindnyájan. November 29-én a hídvégi csatában bevetett hatfontos bronzágyúk győzelemre segítették a székelységet. A császáriak annyira meglepődtek, hogy Puchner tábornok a következőket írta naplójába: "A beérkezett jelentések szerint, francia tüzérség tartózkodik Háromszéken." A bodvaji kohót az osztrák hadsereg 1848 decemberében feldúlta, ezért Gábor Áron Kézdivásárhelyen folytatta az ágyúöntést, Túróczi Mózes rézműves műhelyében. A tüzéreket is ő képezte ki, főleg kézdivásárhelyi diákok közül. A helybeli fegyvergyártásnak köszönhetően 1849. elejére - Bem apó parancsnoksága alatt - egész Észak-Erdély megint magyar kézen volt.

1849. március 24-én Bem József tüzér őrnagynak nevezte ki. Májusban Debrecenbe, a kormány székhelyére küldték, ahol Kossuth Lajos a székelyföldi hadigyárak igazgatójának nevezte ki, a kézdivásárhelyi gyárnak pedig hatvanezer forintos segélyt utaltak ki.


Az egyetlen fennmaradt példányról készült másolat a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban.
Az ágyút 1971-ben öntötték a kézdivásárhelyi polgárok réztárgy-adományait felhasználva.


Gábor összesen 93 ágyút öntött (bár a számot illetően nem egyeznek a különböző források). Az általa gyártotta ágyúk közül egyetlenegy maradt fenn. 1906-ban találtak rá, amikor a kézdivásárhelyi Rudolf Kórház udvarán csatornázási munkákat végeztek. Az ágyút a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban állították ki. Amikor azonban Bukarestben 1972-ben felállították a Nemzeti Történelmi Múzeumot, az ágyút elkobozták. 1980 körül még megtekinthető volt, elbeszélések szerint felirata ez volt: „Az 1848-as román forradalomban használt ágyú”.

Gábor Áron a kökösi csatában, a háromszéki önvédelmi erők és az orosz cár csapatai közti tüzérségi összecsapásban vesztette életét, amikor bal mellén hatfontos ágyúgolyó találta el. Testét először Uzonban hantolták át, a harcok végén került a közeli Eresztevénybe. A református templom kertjében van végső nyughelye.

forrás:
- link - - link -



  Nyomtatóbarát változat   Hír létrehozása pdf formátumban  

A honlapon található valamennyi tartalomhoz kapcsolódó szerzői és egyéb szellemi tulajdonjogok az MNL B.-A.-Z. Megyei Levéltára tulajdonát képezik. Tilos a honlapon hozzáférhető tartalom más műben történő felhasználása, valamint bármely, nyilvános vagy kereskedelmi közreadása.