| |  Az OSA Archívum 1956-os gyűjteményei. | Az OSA Archivum Az OSA Archivum a budapesti Közép-Európai Egyetemen működő kutatási és kulturális intézmény, a közelmúlt és a jelenkor világtörténelmének egyik legjelentősebb sajtóarchívuma és audiovizuális gyűjteménye. Fontos kutatóhely mindazon történészek, jogászok, szociológusok, gazdaság- és társadalomkutatók, ökológusok, emberi jogokkal foglalkozó kutatók és egyetemi hallgatók számára, akiket a jelenben is nyomon követhető jelenségek, fejlemények közvetlen történeti előzménye, a máig ható folyamatok előtörténete is foglalkoztat.
Az OSA Archívum 1956-os gyűjteményei:
- Az OSA Archivum 1956-os filmgyűjteménye - 69 film és filmrészlet
Dokumentumfilmek, játékfilmek, propagandaanyagok és filmhíradók.
- Zwack Gyűjtemény
1956 a világsajtóban - újságkivágásokból készült album a Zwack család gyűjtésében.
- National Security Archive Gyűjtemény - nyilvánosságra hozott titkosszolgálati iratok 1956-ról.
A CIA napi jelentései és heti összefoglalói az 1956-os forradalom időszakából.
- Donald és Vera Blinken Gyűjtemény - menekültekkel készült interjúk 1957-től 1958-ig (angolul)
Majd 30.000 oldalnyi, többszáz magyar menekülttel készült mélyinterjú a világ különböző városaiból Münchentől New York-ig.
- Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió Gyűjtemény - médiavisszhangok 1956 és 1967 között (angolul)
Újságkivágások és egyéb sajtóanyagok 1956-ról, különös tekintettel a menekültügyre.
- Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió Gyűjtemény - háttérjelentések 1954-től 1989-ig (angolul)
A Szabad Európa Rádió kutatóintézetének háttéranyagai Magyarországról, amelyekből az adások is készültek.
- Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió Gyűjtemény - információs iratok 1952-től 1971-ig.
Dokumentum-válogatás a Szabad Európa Rádió területi irodáinak bizalmas irataiból
- Hoover Intézet Archívuma - a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió hallgatói véleményfelmérései (angolul)
A Hoover Intézet archívumából.
- Az OSA Archivum tematikus katalógusa az 1956-os forradalomra vonatkozó iratokról
Az OSA munkatársai által készített tematikus katalógus.
- Válogatott Online Gyűjtemények
Dokumentumfilmek, katalógusok, könyvek, fotók, kiállítások, magángyűjtemények, sajtóvisszhang...
| |  „Újheli Feketekönyv” | „Újheli Feketekönyv”
Ez alkalommal Zemplén Levéltárának számos kincse közül egy figyelmet érdemlő ritkaságot mutatunk be. Péter Sándor festőművész 1933-ban készítette azt a karikatúra albumot, amelyben Sátoraljaújhely megyei város jellegzetes alakjait örökítette meg. Az utcaseprőtől a kereskedőkön, vendéglősökön, városi és vármegyei tisztviselőkön, újságírókon, tanárokon, papokon át a polgármesterig mind megjelennek a vízfestékkel színezett, 120 figurát ábrázoló, az idők során kissé megsárgult lapokon. Az album az alkotó nővérének, Péter Erzsébetnek a hagyatékából került őrizetünkbe néhány évtizede. Péter Sándor Bereg vármegyében, a ma Munkácshoz tartozó Őrhegyalján született 1908. október 31-én, édesapja Péter Gyula Zoltán, édesanyja Fogarassy Etelka. A család 1918-ban költözött Sátoraljaújhelybe, feltehetően édesapját, aki pénzügyőri biztos volt, a Sátoraljaújhelyi Pénzügyigazgatósághoz helyezték. Iskoláit helyben végezte, a képzőművészeti főiskolát pedig Budapesten. Az 1920-as évek végétől városunkban élt és alkotott. A II. világháború viharaiban tűnt el, 1945. január 26-án a Szovjetunióban, hadifogolytáborban halt meg. A saját korában már ismert volt és nagy feltűnést keltett az album, 1933-ban a „Zemplén”, 1936-ban a „Zemplénvármegye” című helyi lapokban írnak róla. Ahogyan korabeli kritikusai már látták: „Rajzaiban élet és erő van, és meglepő karakterizáló készség. Akit egy vidéki város érdekes élete meg tud fogni, annak nagy élményt jelent a karikatúra gyűjtemény”. Közre adunk egy kis ízelítőt, az 1930-as évek „újheli” hétköznapjaiból…
Tovább... | |  A miskolci zsidóságról | A miskolci zsidóság történetére vonatkozó források a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban
Általánosan érvényes a levéltári kutatásokra, hogy a szakirodalom megismerése az első lépés, és az előzetes könyvtári tájékozódás különösen ajánlott egy olyan feldolgozottságú téma kapcsán, mint a miskolci zsidóság története (lásd a mellékelt bibliográfiánkat). A levéltárakban nem témák vagy kutatási területek rendszerében sorakoznak a dokumentumok, a „miskolci zsidóság történetére vonatkozó források” feliratú iratcsomókat és köteteket sem találunk a polcokon. Ennek elsődleges oka, hogy a levéltárak – részben a történeti kutatás változékonysága (eltérő célok, módszerek, prioritások, paradigmák) miatt – hagyományosan az eredeti iratképzőkre (intézmények, hivatalok, gazdasági szervek, családok, személyek stb.) tekintettel, azok rendszerében őrzik a maradandó értékű dokumentumokat. A kutatás megkezdésekor tehát alapvető kérdés, hogy a keresett témára vonatkozóan miféle korabeli szervek, intézmények stb. képezhettek iratokat. Természetesen a kutatás ezirányú megtervezésében segítséget nyújtanak a levéltárosok. Előzetesen még annyit, hogy a jelenleg tárgyalt téma ebben a formában túlzottan általános: szakdolgozatíráshoz, elemző tanulmányokhoz ajánlott szorosabban behatárolt alegységekben-részterületekben (például társadalom; kultúra; gazdasági szerep; hitélet stb.), vagy korszakokban gondolkodni.
Tovább...
| |
 Hírkategóriák
A honlapon található valamennyi tartalomhoz kapcsolódó szerzői és egyéb szellemi tulajdonjogok az MNL B.-A.-Z. Megyei Levéltára tulajdonát képezik. Tilos a honlapon hozzáférhető tartalom más műben történő felhasználása, valamint bármely, nyilvános vagy kereskedelmi közreadása. |