English |  Magyar  

A Tapolcai apátság és a Miskolc nemzetség első említése.
 Admin  2009.06.04
A Tapolcai apátság és a Miskolc nemzetség első említése 1219.



A Váradi Regestrum az 1219. évből, a 41. § alatt a következő istenítéletről ad beszámolót: „A nyíri izmaeliták által vádlott vámosi és tapolcai jobbágyok tisztázzák magukat: Illés és Péntök nyíri szaracénusok kezet fogva több másokkal rablásról vádlották Márton ispán vámusi jobbágyait … nem különben a Bors – Miskolci had tapolcai monostorának tapolcai jobbágyait …”
A rövidke bejegyzésnek azért nagy a jelentősége, mert először említi írásban a Miskolc nemzetséget, illetve az általuk alapított tapolcai monostort. Györffy György feltételezi, hogy Miskolc és leszármazottai István király után telepedtek meg ezen a területen. A kolostor alapításának ideje szintén tág határok között mozog. Mint a fentiekből kiderül 1219.-et megelőzően építették. Ugyanakkor az sem ismert mikor alapította a nemzetség az Árpád-korban a nevét viselő Miskolc települést.



  Nyomtatóbarát változat   Hír létrehozása pdf formátumban  
Kéziratos térképek
 Admin  2009.05.29
Kéziratos térképek




A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár az egykori Abaúj-Torna, Borsod-Gömör és Zemplén vármegyék, a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a megye települései, az itt működött és ma is működő állami szakigazgatási, jogszolgáltatási szervek, tanintézetek, kórházak, testületek, egyesületek, gazdasági szervek, az itt élt családok és személyek iratait őrzi. Az iratokkal sok száz térkép is a levéltárba került.
Ezek közül a legtöbb kéziratos térkép a XV. 6/a. és XV. 7/a. állagokban található, amelyek azonos szerkezetűek, 3-3 sorozatból állnak. A T jelzetű térképek a vegyes eredetű „törzsanyagot”, az U jelzetűek a bíróságok irattáraiból átkerült úrbéri, míg a K jelzetűek az egykori kataszteri felügyelőségeken őrzött kataszteri térképeket takarják. A legtöbb kéziratos térképünk az úrbéri térképek között található, amelyek a reformkorban meginduló és az 1890-es évekig elhúzódó tagosításhoz, azaz az úrbéri és földesúri földek elkülönözéséhez készültek.

Tovább...

  Nyomtatóbarát változat   Hír létrehozása pdf formátumban  
Kataszteri térképek
 Admin  2009.05.11
Kataszteri térképek





A kataszteri térképek története a 19. századra nyúlik vissza. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverése után a neoabszolutizmus időszakában, 1853-ban kezdik el Magyarországon az országos kataszteri felmérést és térképezést, amelynek célja az volt, hogy a bécsi udvar számára a várható adóbevételekről pontos adatok álljanak rendelkezésre. A kataszteri térképezési munkákat 1867-ig Bécsből, 1867 után a magyar Pénzügyminisztériumból irányították.
A munka első fázisában, 1853-1854-ben német nyelvű térképvázlatok (ún. „Croquis”-k) készültek a településekről. Ezek dűlőnként tüntették fel határuk művelési ágak szerinti területét. A sárga szín a szántót, a zöld a rétet, a sötétszürke az erdőt jelölte, a sárgásfehér az utakat, a fehér vagy halványpiros a belterületet, a rózsaszínű a gyümölcsöst jelölte. A vázlatokhoz áttekintés készült, ahol felsorolták a dűlők nevét, a művelési ágat és a terület betűjelét, amely a térképvázlaton való tájékozódást segítette. Ezen kívül megadták még a művelt és a művelésen kívüli területet holdban és ölben.

Tovább...

  Nyomtatóbarát változat   Hír létrehozása pdf formátumban  
Oldal:  1 2 3 ... 16 17 18 19 20
HírkategóriákHírkategóriák

A honlapon található valamennyi tartalomhoz kapcsolódó szerzői és egyéb szellemi tulajdonjogok az MNL B.-A.-Z. Megyei Levéltára tulajdonát képezik. Tilos a honlapon hozzáférhető tartalom más műben történő felhasználása, valamint bármely, nyilvános vagy kereskedelmi közreadása.