English |  Magyar  

„Vigyázó szemetek Párisra vessétek!”
 Admin  2009.04.28
„Vigyázó szemetek Párisra vessétek!”



Százhúsz éve, 1889-ben a francia főváros már harmadszor adott otthont világkiállításnak. A grandiózus kulturális és kereskedelmi rendezvény egybeesett a nagy francia forradalom száz esztendős jubileumával, Gustave Eiffel emblematikus tornya is az esemény tiszteletére épült. Párizs a felvilágosodás korától kimagasló centruma volt a kontinens tudományos és művészeti életének, nem csoda hát, hogy elődeink intenzív figyelemmel kísérték a modern időket bevezető világkiállítást. Borsod és Gömör-Kishont vármegye mestereinek, üzletembereinek a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara volt az érdekképviseleti testülete. Radvány István, a kamara korabeli elnöke jelen volt a világkiállításon: tárgyalt párizsi kollégáival, látogatásáról beszámoltak az ottani lapok, és a francia fővárosban alkotó Munkácsy Mihály otthonában is tiszteletét tette…


  Nyomtatóbarát változat   Hír létrehozása pdf formátumban  
Az 1809-es utolsó nemesi insurrectio
 Admin  2009.04.15
Az 1809-es utolsó nemesi insurrectio



A magyar nemesség köztudott, hogy adómentes volt. Ellenben köteles volt vérével adózni, ha Magyarországot ellenséges támadás érte, és a nemességet az uralkodó hadba szólította. Így került sor 1809-ben, a Napóleoni háborúk második felében nemesi felkelésre, amely egyben az utolsó is volt. A kiáltvány, amelyben Napóleon a magyarokhoz fordult nem érte el hatását. Az ellene Győr közelében felsorakozott felkelő sereg képzetlenebb, korszerűtlenebb és kisebb létszámú is volt. Ennek ellenére a közhiedelemmel ellentétben a franciák nehezen érték el a győzelmet, és a nemesi had sem futott szét a vesztes csata után. Levéltárunkban Borsod és Zemplén megyék insurrectios bizottságainak iratait, valamint a felkeléssel kapcsolatos kiadásokról vezetett feljegyzéseket tudják megtekinteni a kutatók.



  Nyomtatóbarát változat   Hír létrehozása pdf formátumban  
Tatárjárás (Muhi csata 1241. április 11.)
 Admin  2009.04.08
Tatárjárás (Muhi csata 1241. április 11.)



Az árpádkori történelmünk egyik legsúlyosabb időszakának kezdete. A Batu kán vezette mongol fősereg 1241 kora tavaszán tört be a Vereckei-hágón és győzte le egyetlen rohammal a gyepűt védő Tomaj nembeli Dénes nádor csapatait. Az ország közepéig gyorsan előrenyomuló előcsapatok végig pusztították a Bodrog-, a Tisza- és a Sajó-mentét. A kán vezette fősereg április elején érte el a Sajót Köröm és Sajóhídvég térségében. IV. Béla seregei a Sajó innenső oldalán vertek tábort. Az előcsatározások után április 11-én került sor a végső összecsapásra, amelynek során – mint közismert – Batu seregei döntő győzelmet arattak. A király elmenekült (a néphagyomány szerint útja a Bükkön és a tornai erdőségen keresztül vezetett). A tatárok szokásuk szerint üldözőbe vették a menekülő királyt. Időközben a lengyel seregeket legyőző, Krakkót is megostromló tatár csapatok is betörtek az országba észak felől, így téve teljessé területünkön a pusztítást, hiszen útjuk Abaújon, Gömörön és Borsodon keresztül vezetett az ország szíve felé.

  Nyomtatóbarát változat   Hír létrehozása pdf formátumban  
Oldal:  1 2 3 ... 18 19 20
HírkategóriákHírkategóriák

A honlapon található valamennyi tartalomhoz kapcsolódó szerzői és egyéb szellemi tulajdonjogok az MNL B.-A.-Z. Megyei Levéltára tulajdonát képezik. Tilos a honlapon hozzáférhető tartalom más műben történő felhasználása, valamint bármely, nyilvános vagy kereskedelmi közreadása.