English |  Magyar  

Kéziratos térképek
 Admin  2009.05.29
Kéziratos térképek




A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár az egykori Abaúj-Torna, Borsod-Gömör és Zemplén vármegyék, a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a megye települései, az itt működött és ma is működő állami szakigazgatási, jogszolgáltatási szervek, tanintézetek, kórházak, testületek, egyesületek, gazdasági szervek, az itt élt családok és személyek iratait őrzi. Az iratokkal sok száz térkép is a levéltárba került.
Ezek közül a legtöbb kéziratos térkép a XV. 6/a. és XV. 7/a. állagokban található, amelyek azonos szerkezetűek, 3-3 sorozatból állnak. A T jelzetű térképek a vegyes eredetű „törzsanyagot”, az U jelzetűek a bíróságok irattáraiból átkerült úrbéri, míg a K jelzetűek az egykori kataszteri felügyelőségeken őrzött kataszteri térképeket takarják. A legtöbb kéziratos térképünk az úrbéri térképek között található, amelyek a reformkorban meginduló és az 1890-es évekig elhúzódó tagosításhoz, azaz az úrbéri és földesúri földek elkülönözéséhez készültek.

Tovább...

  Nyomtatóbarát változat   Hír létrehozása pdf formátumban  
Kataszteri térképek
 Admin  2009.05.11
Kataszteri térképek





A kataszteri térképek története a 19. századra nyúlik vissza. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverése után a neoabszolutizmus időszakában, 1853-ban kezdik el Magyarországon az országos kataszteri felmérést és térképezést, amelynek célja az volt, hogy a bécsi udvar számára a várható adóbevételekről pontos adatok álljanak rendelkezésre. A kataszteri térképezési munkákat 1867-ig Bécsből, 1867 után a magyar Pénzügyminisztériumból irányították.
A munka első fázisában, 1853-1854-ben német nyelvű térképvázlatok (ún. „Croquis”-k) készültek a településekről. Ezek dűlőnként tüntették fel határuk művelési ágak szerinti területét. A sárga szín a szántót, a zöld a rétet, a sötétszürke az erdőt jelölte, a sárgásfehér az utakat, a fehér vagy halványpiros a belterületet, a rózsaszínű a gyümölcsöst jelölte. A vázlatokhoz áttekintés készült, ahol felsorolták a dűlők nevét, a művelési ágat és a terület betűjelét, amely a térképvázlaton való tájékozódást segítette. Ezen kívül megadták még a művelt és a művelésen kívüli területet holdban és ölben.

Tovább...

  Nyomtatóbarát változat   Hír létrehozása pdf formátumban  
Járásbíróságból Fióklevéltár…
 Admin  2009.05.07
Járásbíróságból Fióklevéltár…



A település, Mezőcsát egyik legpatinásabb épületét Jablonszky Ferenc budapesti műépítész tervezte. Az ő nevéhez fűződik többek között a beregszászi törvényszék terve is. Az építtetésre irányuló versenytárgyalást 1911. január 16-án a Miskolci Királyi Törvényszéknél tartották meg. A versenytárgyalásra 15 ajánlat érkezett az ország különböző városaiból (pl. Pécs, Budapest, Miskolc, Sajószentpéter, Tállya, Brassó). A jelentkezők közül Feldmann Mór miskolci építőmester, kőművesmester, építővállalkozó ajánlatát fogadták el. Ő a költségvetési tervezetében 151.853 korona 59 fillér összegért vállalta az új járásbíróság és fogház felépítését. Az építkezés végül 164.395 korona 04 fillérbe került. A vállalkozóval a Magyar Államkincstár kötött szerződést a járásbíróság felépítésére. A munkálatok 1911. május 26-án kezdődtek, és 1912. június 24-én fejeződtek be. Jelenlegi funkcióját: a levéltári iratok őrzését, rendezését és kutatását 1985 óta tölti be. Érdekesség, hogy a Miskolci Pénzügyigazgatóság épületét szinte ugyanabban az időben alkotta Feldmann Mór, mint a Mezőcsáti Járásbíróságot – és a Megyei Levéltár Központja, illetve a Mezőcsáti Fióklevéltár is az általa kivitelezett épületben folytatja működését.




  Nyomtatóbarát változat   Hír létrehozása pdf formátumban  
Oldal:  1 2 3 ... 17 18 19 20
HírkategóriákHírkategóriák

A honlapon található valamennyi tartalomhoz kapcsolódó szerzői és egyéb szellemi tulajdonjogok az MNL B.-A.-Z. Megyei Levéltára tulajdonát képezik. Tilos a honlapon hozzáférhető tartalom más műben történő felhasználása, valamint bármely, nyilvános vagy kereskedelmi közreadása.